Hemimorfit

Hemimorfit Zn₄Si₂O₇(OH)₂ ˇ H₂O : víztartalmú cink-szilikát-hidroxid ásvány. Általában cinkérctelepek oxidációs zónáiban, azok szfaleritben gazdag területein képződő másodlagos ásvány.

A Hemimorfit ásvány ortorombos szerkezetben és prizmás vagy táblás formában kristályosodik, a kristályok pedig gyakran gömb alakú halmazokat képeznek. Egyik jellegzetessége, hogy a kristálynövekedés sok esetben aszimmetrikus mintákat mutat, tehát a kristályok szemközti végei különböznek egymástól. Tudományos elnevezése is ebből a felemás alakúságból ered: a görög "hemi" - fél és "morf" - alak szóösszetétel után lett a neve Hemimorfit.

A Hemimorfit alap esetben színtelen vagy fehér, de amikor a cink oxidálódik, szennyeződések keveredhetnek bele, így találkozhatunk szürke, zöld, sárga, kék vagy barna mintadarabokkal is. Ezek közül a réz elemmel szennyezett, azúrkék árnyalatú példányok a legkeresettebbek. A Hemimorfit keménysége a Mohs-skála alapján 4,5-5 közötti, vagyis viszonylag puha ásványnak számít. Ha ehhez hozzávesszük, hogy törékeny és jó-tökéletes hasadású, akkor valószínűsíthetjük, hogy az ásvány szerkezete nehézzé teszi a megmunkálását, különösen a csiszolás előtti folyamatokat.

Fizikai jellemzői közül érdemes megemlíteni még a piezo- és piroelektronikus tulajdonságát, amikor hőmérséklet ingadozásra elektromos töltésfelhalmozódás majd kisülés keletkezik, illetve az UV fényre létrejövő fluoreszcenciát.