Meteoritok & Tektitek

Meteorit: a világűrből a Földre hulló természetes keletkezésű szilárd testek gyűjtőneve. Méretük a mikroszkopikus porszemcsényitől a több tonnás tömeget is elérő nagyobb testig terjedhet. A meteoritok összetétele túlnyomórészt vas-nikkel ötvözetek és/vagy vas-magnézium-szilikát ásványokból áll, ezek eloszlása alapján pedig vasmeteorit, kőmeteorit és kő-vas meteorit csoportokba sorolják őket.

Ezek a világűrből érkező természetes darabok a légkörbe behatolva és azon átrepülve részben elégnek és szétesnek. A felszínre érkező darabok külső formája a légköri belépés és a becsapódás közötti rövid időszakban alakul ki: számít, hogy milyen körülmények hatottak rájuk a Föld légkörében és meghatározó, hogy a becsapódáskor milyen felszíni rétegekkel érintkeztek.

Tektit: meteorit-becsapódás kísérő természetes üveg darabok gyűjtőneve. Méretük a milliméter töredékétől a 15-20 centiméteresig terjed. A tektitek anyaga magas szilícium-dioxid tartalmú üveg, amiben csak nagyon ritkán találunk mikrokristály zárványokat. Csoportosításuknak hivatalos szabálya nincs, általában a megszilárdult alakjuk szerint sorolják be őket.

A természetes Tektit létrejötte egy-egy meteorit becsapódásához köthető. A felszínbe ütköző meteorit a földréteg vagy a kőzetréteg pillanatnyi megolvasztásával folyékony vagy gáz halmazállapotú szemcséket juttat (fröccsent) a légkörbe, amik ott kristályosodás nélkül megszilárdulnak és visszahullva egy kisebb területen belül szóródnak szét.

A Tektitek típusainak elnevezésénél a tektit-szórásmező földrajzi nevét használják, így a kereskedelemben - sok más elnevezés mellett - találkozhatunk cseh térségből származó Moldavittal, az indonéz térségből származó Javanittal vagy a Líbiai-sivatag területén talált sivatagi üveg nevű tektittel.