Földpát (Holdkő)

Adulár holdkő ortoklász K(AlSi₃O₈) és Szivárvány holdkő plagioklász (Ca-Na)(AlSi₃O₈) : a földpát csoportba tartozó, megfelelő fényhatásra adulareszcenciát (holdkő-hatás) vagy labradoreszcenciát produkáló ásvány fajták. A Holdkő elnevezés tehát egy "márketing" név, amit a kereskedelemben a színjátékot produkáló földpátokra használnak. Keménységük a Mohs-skála alapján 6-6,5 közötti, aránylag jól megmunkálható ásványok.

A holdkövek összetételüket tekintve szilikátok, általában alumínium és/vagy kálium tartalommal kiegészülve. A kékesen irizáló mintadarabok Adulár holdkő néven ismertek és az ortoklász földpátok változatai, míg a kék-sárga-rózsaszín ragyogást tükröző példányokat Szivárvány holdkő néven emlegetik és a plagioklász földpát ásványok változatai.

A holdkő létrejöttéhez szükséges körülmények vulkáni eredetű, magmás kőzetekben alakulnak ki. A feltörő magma lehülésekor (600-700 C fokon) végbemegy a kristályosodás, a kéregolvadék mikroszkopikus rétegekben tömörül a földpát ásványokkal a kőzetben. Ezek között a rétegek között fénytörés lesz tapasztalható, a fény szóródása pedig létrehozza ezt a színes optikai hatást.

A szivárvány holdkövek általában áttetszőek, különböző sűrűségben tejfehér színűek és szinte mindig egymástól eltérő szerkezetűek. Felépítésük lamellás, a belső részük zárványokat vagy apró repedéseket is tartalmazhat, így törékenyek és érzékenyek a külső fizikai vagy kémiai hatásokra. Az irizáló effektus a természetes holdkövekben csak kb. 10-20 fokos látószögben jelentkezik, így ha a kék ragyogás bármilyen szögből megfigyelhető, akkor több mint valószínű, hogy nem természetes keletkezésű darabot látunk.