Ammonitesz

Ammonitesz : egykor élt fejlábú tengeri élőlények kövületei. Rendkívül sok változatuk létezett (sokféleségük vetekedhetett a halakéval), a néhány centiméterestől a fél méteres vagy - nagy ritkán - a 2 méter átmérőjű (Parapuzosia seppenradensis) nagyságúra is megnőttek. Élőhelyük születésükkor a zátonyok és szigetek partvonalainak térsége, majd ahogy növekedtek, benépesítették a nyílt vizeket is, különböző fajaik különböző mélységekben éltek.

Az Ammoniteszek alosztályába tartozó rendek egyedei a devon korszakban jelentek meg (körülbelül 400 millió évvel ezelőtt) és a dinoszauruszokkal együtt a kréta időszak végén (körülbelül 65 millió évvel ezelőtt) haltak ki.

Az Ammoniteszek többségének monomorf, spirálisan tekercselt (logaritmikus spirál forma) héja van, amely egy síkban csavarodott fel. Az alosztályuk kisebb részét szabálytalanul hajlott, heteromorf héj jellemzi, ami szabálytalanul tekeredett, szakaszosan egyenesen állt.

A spirálforma héjak elülső részét, az élőkamrát lakta be a puhatestű élőlény, mögötte a növekedése során hátrahagyott kamrák alakultak ki. Ahogy a puhatestű növekedett, úgy nőtt az élőkamra hossza és keresztmetszete is. A hátsó kamrák válaszfalaiban vékony, erekkel átszőtt "cső" haladt, aminek segítségével az Ammonitesz - vizet illetve szén-dioxidot beengedve - képes volt a mélységi helyváltoztatásra.